A kovász: 8 dkg finomliszt, 2 dkg friss élesztő, 1 dl tej. A tészta: 40 dkg finomliszt, 5 dkg porcukor, kevés tej, 10 dkg vaj, csipetnyi só. A tészta tetejére: 10 dkg darált mák (vagy dió), 5-6 evőkanál méz.
A langyos tejbe belekeverjük a szétmorzsolt élesztőt és a lisztet, majd letakarva, langyos helyen duplájára kelesztjük. Ezután összedolgozzuk a liszttel, a cukorral, a sóval és annyi langyos tejjel, hogy kenyértészta keménységű legyen. Jól kikeverjük, majd a tetejét liszttel meghintjük, tiszta ruhával letakarjuk, és duplájára kelesztjük. A megkelt tésztából kétujjnyi vastag, kifli nagyságú rudacskákat formálunk, és a vaj felével kikent tepsire fektetjük. Félórányi pihentetés után az előmelegített, forró sütőben pirosra sütjük. A megsült rudakat szétválasztjuk, 2-3 cm-es darabokra vágjuk, és egy nagy tésztaszűrőbe tesszük. Forrásban lévő sós vízzel leöntjük a tésztát, majd a lecsöpögtetett gubát, sorban egymás mellé betesszük a maradék vajjal kikent tűzálló tálba. Soronként megszórjuk darált mákkal, és kevés mézzel meglocsoljuk. Előmelegített, forró sütőben 15-20 percig sütjük. Ezt a tésztát nagyobb mennyiségben is érdemes megsütni, mert ha jól kiszárad, akár három hónapra is eltehető, akárcsak a morzsának való zsemle, kifli. Ha a guba nagyon száraz, felhasználás előtt forró tejjel kell leönteni, de nem kell leszűrni, hadd szívja be a tejet. Darált dióval elkevert cukorral ugyanolyan finom, mint mákkal.